EURÓPA: A dohányipar megnyerheti a napot!

Az Egészségügyi Világszervezet jegyzőkönyvének való megfelelés érdekében az Európai Uniónak meg kell erősítenie a dohánytermékek független nyomon követési rendszerét. Probléma: az Európai Bizottság a nyilvánvaló összeférhetetlenségek ellenére át akarja adni ennek a rendszernek a kulcsait annak az iparágnak, amelyet szabályoznia kellene. A tagállamok és az Európai Parlament szembetűnő, hogy nem vesznek részt ebben a vitában.

DOHÁNYIRÁNYELV, AMELY A KULCSOT ADJA A CIGARETTIKHOZ?

Az egészségkárosodást okozó és az államok adóbevételeit befolyásoló tiltott dohánykereskedelem leküzdésére az Európai Bizottság több lehetőséget is vizsgált a dohánytermékekről szóló európai irányelvre támaszkodva, amelyet maga az Egyezmény ihletett – a dohányzás-ellenőrzési keretrendszer. l 'Az Egészségügyi Világszervezet (WHO FCTC), jogilag kötelező erejű nemzetközi szerződés.

A „dohány”-irányelv azonban megfogalmazásában kissé eltér az FCTC-től, amelynek megfogalmazása, igaz, hagy némi értelmezési teret. A kétértelműség főként a gyártók szerepére vonatkozik a tranzakciók nyomon követhetőségéhez szükséges berendezések biztosításában. Ez a kérdés vita tárgyát képezi, mivel a gyártók régóta kapcsolatban állnak a cigaretta tiltott kereskedelme elleni küzdelemmel.

Ez nem lassította le az emberkereskedelem robbanásszerű növekedését, a Campaign for Tobacco Free Kids 2009-es tanulmánya szerint a világszerte eladott cigaretták 11,6%-a tiltott, és nem akadályozta meg több cég részvételét saját cigaretta csempészetében, különösen a dohányzás elkerülése érdekében. adókat.

A dohányipar manőverei miatt elkeseredetten, Vytenis Andriukaitis, az egészségügyért és élelmiszerbiztonságért felelős biztos odáig ment, hogy ez utóbbit nyilvánosan elítélte [1]. "Ők [az iparosok] mindent megtesznek, hogy blokkolják a nyomon követési rendszert. Számos olyan tevékenységet látunk az EU-országokban, ahol a dohánylobbik nagyon erősek, és naponta blokkolják őket.”. Úgy tűnik azonban, hogy sem az Európai Bizottság, sem a tagállamok nem feleltek meg a kihívásnak.

Így váratlanul végrehajtási jogi aktusok és felhatalmazáson alapuló jogi aktusok  [2] Az Európai Bizottság által a dohánytermékek nyomon követhetőségével kapcsolatos javaslatok nagymértékben érintik az ágazat ipart. "A dohányzás nyomon követésének hatékony és olcsó eszköznek kell lennie a tiltott kereskedelem elleni küzdelemben” – indokolta a Bizottság szóvivője [3], mintha jobban megmagyarázná a „vegyes megoldás” választását… vagyis egy olyan megoldást, amely integrálja a dohánygyártókat az általuk értékesített áruk ellenőrzésébe.

A közlemény nem hagyta ugrásra a szakembereket, akik számára nem fogadható el, hogy a dohánycégek maguk biztosítsák saját termékeik ellenőrzésének és nyomon követésének eszközeit. A biztonsági és hitelesítési rendszereket szállító iparág 16 elismert tagját tömörítő szervezet sajtóközleményben elítéli azokat az összeférhetetlenségeket és interferenciákat, amelyeket egy ilyen megoldás generálhat. Így ennek a részletes jelentésnek a két fő pontja egyrészt kiemeli, hogy a Bizottság által javasolt szöveg lehetővé tenné a dohánygyártók számára:

• hogy hozzáférjenek a cigarettásdobozokat azonosító egyedi kódok generálásához, és ezáltal potenciálisan képesek legyenek manipulálni, elterelni vagy sokszorosítani azokat saját előnyükre;
• használja a saját csomag biztonsági funkcióit;
• válassza ki saját adattárolási szolgáltatóját.

A brüsszeli folyosókról érkezett legfrissebb pletykák szerint időpocsékolás a tagállamok érvényesítették volna a felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat és a végrehajtási aktusokat jelenlegi formájában. Hiba, amely beigazolódás esetén nagyon súlyos lenne, mivel megnyitja a kaput egy hibás nyomon követési rendszer előtt, amely egyrészt a dohányipar, másrészt a szervezett bűnözés hasznára válna. , amely jelentős vagyont keres cigarettacsempészetből.

AZ EP-képviselők megfordítása?

Valójában most fogy az idő annak megakadályozására, hogy a dohányipar megnyerje a nagyon jövedelmező nyomkövetési és nyomkövetési rendszer fogadását. A WHO valóban megköveteli a 2019 májusában bevezetett jogi mechanizmust, amely jelenlegi állapotában a dohányipari vállalatok számára előnyös. Utóbbiak játszanak és kampányolnak, hogy uralják ezt a hatalmas piacot. Mi indokolja a civil szervezetek és a dohányzás elleni küzdelemmel foglalkozó szakértők félelmeit?

Mert ha a tagállamok ratifikálják a Bizottság által javasolt rendszert, akkor saját maguk ellenére cinkosaivá válnának a csempészeknek, különösen az Ukrajnából egész Európában általánossá vált gigantikus feketepiacnak, és a dohánycégek érdekeit szolgálnák. Az illegális kereskedelem elleni küzdelem hatékonyságának rovására, ami a gyártók és a nyomon követési rendszerek felelősségi körének egyértelmű szétválasztását igényli.

A felhatalmazáson alapuló jogi aktusokról szóló szavazást követően csak az EP-képviselők élhettek vétójoggal és kérhettek felülvizsgálatot a Bizottságtól. Az Európai Parlament a glifozát dossziéjával kapcsolatban már bizonyította reagálókészségét és előrelépési szándékát azzal, hogy megszavazta a glifozát eltüntetését szorgalmazó, nem kötelező erejű állásfoglalást. De furcsa módon annak ellenére, hogy a cigarettacsempészet táplálja a párhuzamos piacot, és a dohány egyértelműen rákkeltő, a tüdőrákos megbetegedések 80%-áért felelős, úgy tűnik, kevés parlamenti képviselő foglalkozik ezzel a kérdéssel. Lehetséges, hogy a téma technikai volta és a már megtett erőfeszítések arra késztették őket, hogy túl gyorsan kihirdessék a győzelmet?

Françoise Grossetête, a téma egyik úttörője, ennek ellenére figyelmeztette kollégáit „A dohánytermékekről szóló irányelv elfogadásával megnyertük az első csatát. A nyomkövető és nyomkövető rendszer gyors bevezetésének lehetővé kell tennie, hogy megnyerjük a háborút.” Olyan szavak, amelyek bármennyire is bölcsek, ma olyannak tűnnek, mint egy sivatagi prédikáció...